Mit kellene a REACH tervezeten fejleszteni?
A környezetvédő szervezetek a következőket szeretnék elérni:
- az élő szervezetben, vagy a környezetben felhalmozódó; a hormonális hatású és a rákkeltő vegyi anyagok kivonásának kötelezettsége. Megfelelő kiváltási lehetőség nélkül a kockázatoknál nagyobb társadalmi előnyökkel rendelkező vegyi anyagokat korlátozott használat mellett meghatározott időszakra kellene engedélyezni;
- az ismeretekhez való teljes körű hozzáféréshez való jog, hogy a fogyasztók és az üzleti szereplők figyelembe vehessék az egyes termékekben megjelenő vegyi anyagok kockázatait;
- az importált áruk az EU-ban gyártottakkal azonos szabályozás alá essenek.
- A kockázatos vegyi anyagok és a kiváltásukra alkalmas alternatívák meghatározásához szükséges biztonsági adatok biztosítása.
Ezek a pontok nem teljesen testesítik meg az aktuális REACH tervezetet. Például az engedélyezés során egy joghézag lehetővé tenné, hogy a legkárosabb vegyi anyagok egy része még a helyettesítésre alkalmas anyagok megléte ellenére is felhasználható maradna.
Vissza az elejére!
Mikor válik a REACH jogszabállyá?
Az Európai Bizottság 2003 októberében hozta nyilvánosságra az első szövegtervezetet, amit jelenleg az Európai Parlament és a Tanács vitat meg. A vegyipar erős lobbitevékenységének eredményeként a Parlament munkája már egy évet csúszott. A végső megegyezés 2007 első felében várható. A kihirdetést követően a jogszabály azonnal hatályba lép.
A részletesebb ütemtervet itt nézheted meg >
Vissza az elejére!
Milyen vegyi anyagok jelenthetnek problémát?
A leginkább kockázatos vegyi anyagokat más néven “különös aggodalomra okot adó” anyagoknak is nevezik. A következő tulajdonságú vegyi anyagok tartoznak ide:
- a környezetben csak igen lassan bomlanak le (kiemelten perzisztensek), a szervezetben felhalmozódnak (kiemelten bioakkumulativak), vagy egyszerre perzisztensek, bioakkumulatívak és mérgezőek;
- hormonális hatásúak (endokrin diszruptor);
- rákkeltő (karcinogén);
- génkárosítóak (mutagének);
- károsítják a nemi szervrendszert;
- vagy a fentiekkel azonos aggodalomra adnak okot.
Egyre több bizonyíték van arra, hogy egyes mesterséges vegyi anyagok egészségkárosító hatással bírnak. Például a vegyi anyagok összefüggésbe hozhatóak a mell- és a hererák, a leukémia, néhány allergiatípus, a szaporodási problémák (korábbi serdülés, csökkenő spermaszám) és a születési rendellenességek kialakulásával. A vegyi anyagok munkahelyi megbetegedéseket is okozhatnak. További információ (angol nyelven):
www.foe.co.uk/resource/factsheets/chemicals_and_your_health.html
www.greenpeace.org.uk/Products/Toxics/humanbody.cfm
Vissza az elejére!
Vannak példák a mindennapi életünkből a káros vegyi anyagokra?
Igen, több is. Például:
Alkilfenolok és származékai: ipari adalékanyagként használják a festékek és a műanyagok gyártása során. Hormonális hatásúak és az immunrendszert is károsítják.
Biszfenol-A: élelmiszeres dobozok és kupakok szigetelésére használják, és a polikarbonát anyagú palackok adalékanyaga. Hormonális hatású, feltehetően a nemi szervekre is hatással van.
Brómozott égésgátló anyagok: a bútorokban és a műanyagok termékek (pl. számítógép alkatrészek) esetén a tűz terjedésének magakadályozására használják. A legtöbb ilyen anyag nehezen bomlik le és bioakkumulatív, több közülük hormonális hatással is bír. Állatkísérletekben megfigyelték, hogy hatással van az agy fejlődésére is.
Ftalátok: a PVC termékekben (pl. PVC padló, játékok), ragasztókban, tintákban és a kozmetikumok gyártása során használják őket. Több ftalátvegyület hormonhatásúnak bizonyult. Néhány típusa máj, vese és hererákot okozhat.
Mesterséges illatanyagok: többféle termék illatosítására is felhasználják őket, pl. parfümök, kozmetikumok, mosószerek. Nehezen bomlanak le és a szervezetben is felhalmozódhatnak, néhány közülük hormonális hatásokkal rendelkezik. Károsíthatják a májat és befolyásolják az idegrendszer működését.
Triklozán: ez egy baktériumölő anyag, amit igen sokféle termékhez – pl. mosogatószerek, folyékony szappanok, fogkrémek, vágódeszkák – hozzáadnak. A triklozánt megtalálták már az anyatejben és halakban is, ami az igen lassú bomlást mutatja.
További információ itt érhető el angol nyelven: www.foe.co.uk/resource/briefings/risky_chemicals_in_the_home.pdf (
PDF - 89K)
www.greenpeace.org.uk/Products/Toxics/chemicalhouse.cfm
www.chemical-cocktail.org/index_en.asp
Vissza az elejére!
Hogyan fog történni a bejegyzés?
A gyártóknak és az importőröknek bizonyítaniuk kell termékeik biztonságosságát. Ismerniük kell a felhasznált vegyi anyagok tulajdonságait, a felhasználással kapcsolatos információkat biztosítani kell a további felhasználók részére. Kockázatbecslést kell végezni az egyes agyagok környezeti és egészségügyi hatásaival kapcsolatban és a károk elkerülése érdekében biztonsági intézkedéseket kell tenni és javasolni. A bejegyzéskor benyújtandó dokumentumok és vizsgálati eredmények mennyisége elsősorban a vegyi anyagból egy év alatt felhasznált mennyiségtől függ. A vállaltoknak minden olyan vegyi anyagot be kell jegyeztetniük, amit cégenként évi 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártanak, vagy importálnak (ez megközelítőleg 30 000 anyagot érint).
Először – a REACH hatályba lépését követő 3 éven belül – a legnagyobb mennyiségben (évi ezer tonna) gyártott, vagy rákkeltő, mutagén, esetleg szaporodási rendellenességeket okozó anyagokat kell bejegyeztetni. Az évi 100 tonna felett gyártott, vagy importált vegyi anyagokat 6, míg 1 tonna feletti mennyiségben gyártottakat 11 éven belül kell bejegyeztetni.
Vissza az elejére!
Hogyan zajlik az értékelés?
A bejegyzési dossziékban benyújtott adatokat a nemzeti hatóságoknak értékelnie kell, ha a vegyi anyag használata egészségügyi, vagy környezeti kockázatot jelent. Az állatkísérletek elvégzése előtt azokat a hatósággal el kell fogadtatni. Az állatkísérletekből származó adatokat meg kell osztani az érdekelt felekkel, így elkerülhető a feleslegesen ismételt vizsgálatok elvégzése.
Vissza az elejére!
Mely vegyi anyagokat kell engedélyeztetni?
Csak a különös aggodalomra okot adó anyagokat kell engedélyeztetni (lásd 6. kérdés!). Az engedélyt csak konkrét felhasználásokra fogják majd megadni. A tervezet jelenlegi állapota szerint, az engedély csak akkor adható meg, ha a gyártó, vagy importőr bizonyítja, hogy a használat „megfelelően ellenőrizhető”; vagy az anyag használatának szociális és társadalmi előnyei meghaladják a kockázatokat. Az utóbbi esetben meg kell fontolni egy biztonságosabb anyaggal történő helyettesítés lehetőségét.
Az álláspontunk szerint a nehezen lebomló, vagy a szervezetben felhalmozódó vegyi anyagok „megfelelő ellenőrzése” egy hibás gondolat, az ilyen vegyi anyagokat fizikai tulajdonságaik miatt ki kellene vonni, még a káros hatás bizonyításának kötelezettsége nélkül is.
Vissza az elejére!
Megkötések a piacon és a használatban
Az új, nemzetközi Vegyi Anyag Ügynökség által ellenőrzött engedélyezési folyamat után, a tagállamok tervezhetik meg azokat a felhasználást korlátozó lépéseket, melyek a túlzott kockázat csökkentéséhez szükségesek. Ez sajnos a jelenlegi kedvezőtlen EU-s vegyi anyag kezelési gyakorlathoz hasonlítana és a felelőséget továbbra is a hatóságokon hagyná. Sajnos ez a szemlélet nem biztosít kellő védelmet és a szabályozás általában már csak a kár bekövetkezése után lehetséges. A REACH talán javít majd ezen a gyakorlaton a bejegyzés során történő adatgyűjtés eredményeként, de a korlátozási folyamat átfedésben van az engedélyezéssel és nem biztosítja a megelőzés elvének működését.
Vissza az elejére!
Milyen egészségügyi és környezeti előnyökkel jár a REACH bevezetése?
Lehetetlen pontos értékkel kifejezni a REACH bevezetésének előnyeit, de a igen magas a várható haszon és az természetesen meg fogja haladni a vegyiparnál fellépő költségeket. Az Európai Bizottság becslése szerint a REACH alkalmazásával évi 4 000 haláleset előzhető meg [1]. A vegyi anyagok miatt jelentkező megbetegedések számának mindössze 0,1%-os csökkenése a bevezetést követő 30 év során összesen több mint 50 milliárd euró megtakarítását eredményezné. Ezen felül jelentkeznének a környezet és az élővilág terhelésének csökkenésében jelentkező előnyök.
Vissza az elejére!
Milyen költségekkel fog járni a REACH bevezetése?
Az Európai Bizottság becslése szerint (a tervezet jelenlegi állása alapján) a bejegyzés és a vizsgálatok költsége mintegy 2,3 milliárd euró lesz a bevezetés 11 éve alatt, ez az összeg az új Vegyi Anyag Ügynökség kiépítésének költségét is tartalmazza [2]. Ez az összeg a vegyipar forgalmának 0,05 százalékát sem éri el, a jelenlegi környezetvédelmi kiadások 2,7%-a, vagy az ipar kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásainak 2,4%-a lenne. Másként számolva az összeg minden EU-s lakosnak évente kevesebb mint 150 forintjába kerülne a bevezetés 11 éve alatt.
Vissza az elejére!
Milyenek lesznek a REACH piacra gyakorolt hatásai?
A vegyipari lobbi állatásaival szemben, több mint 40 tanulmány mutatta ki, hogy a REACH bevezetése a vegyipari szereplőknek viszonylag alacsony költséget fog jelenteni, de a hosszútávú hatások mind az ipar mind a fogyasztók számára előnyösek lesznek.
Adair Turner, a Brit Gyáriparosok Szövetségének korábbi általános igazgatója és Merill Lynch jelenlegi alelnöke által elkészített a környezetvédelmi célok elérését célzó szabályozás és adó megdöntötte azt a hagyományos vélekedést, hogy azok veszélyesek a versenyképességre és munkahelyek elvesztését okozzák [4].
A piaci szereplőknek a következő előnyei fognak a REACH bevezetéséből származni:
- egységesülő szabályozás a „meglévő” és „új” vegyi anyagok körében,
- a hosszú távra előrelátható szabályozás elősegíti a hosszabbtávra való tervezést az iparban,
- az új anyagok egyszerűbb bevezetése és a növekvő fogyasztói bizalom új piacokat fog teremteni a biztonságosabb és környezetkímélőbb termékeknek,
- előretekintő fejlesztés és innováció,
- a perek indításának esélye csökken, ami jelentős megtakarításokat eredményezhet (gondoljunk az azbeszt esetére).
A későbbi felhasználók és kisvállalatok bizalmának erősödését fogja kiváltani a gyártói láncon belül növekedő mérétkű átláthatóság és információátadás [5].
.
Vissza az elejére!
Mennyi állatkísérletre lesz szükség a vegyi anyagok hatásainak vizsgálata során?
A REACH néhány esetben megköveteli az állatkísérletek elvégzését, de hosszabb távon különféle lépésekkel igyekszik azok számát csökkenteni, hiszen:
- megköveteli az állatkísérletek eredményeinek megosztását (beleértve a már meglévő, de korábban titkos vizsgálati eredményeket is),
- támogatja az állatkísérletek kiváltását és nagyobb hangsúlyt helyez a számítógéppel végzett elemzési módszerekre,
- és támogatja az elővigyázatosság elvének alkalmazását a “különös aggodalomra okot adó” vegyi anyagok engedélyezése során.
A környezetvédő csoportok az állatvédő szervezetekkel együtt erősen támogatják az adatok kötelező megosztását a felesleges állatkísérletek elkerülése érdekében. Továbbá úgy véljük, hogy a nagyon lassan lebomló, vagy erősen bioakkumulatív vegyi anyagokat ki kellene vonni a forgalomból a mérgezőségre való vizsgálatok elvégzése nélkül is.
Azt állítják, hogy az állatkísérletek elvégzéséhez 13 millió gerinces állatot kell felhasználni, de ez az adat egy elavult jelentésen alapul [6]. A jelentés még azzal számol, hogy mind a 30 000 vegyi anyag esetén szükség lesz az állatkísérletek elvégzésére és nem állnak rendelkezésre korábbi vizsgálati eredmények. A valóságban ennél sokkal kevesebb állatra lesz szükség.
Vissza az elejére!
Minden vegyi anyagra vonatkozik a REACH?
Mivel más jogszabályok foglalkoznak a növényvédőszerekkel, gyógyszerekkel, kozmetikumokkal és természetes alapanyagú termékekkel, ezért ezek nem fognak a REACH hatálya alá tartozni, bár még nem végleges a szabályozandó anyagcsoportok köre.
Vissza az elejére!
Források
[1] European Commission, 2003, Extended Impact Assessment, 29 Oct 2003 , p. 11
[2] European Commission, 2003, Q and A on the new chemicals policy REACH
[3] International Chemical Secretariat, Feb 2004, Fact sheet, www.chemsec.org
[4] The Observer, 2003, When regulation is good, 27 July 2003
http://observer.guardian.co.uk/business/story/0,6903,1006462,00.html
[5] ' EEB and WWF discussion paper,
January 2003, A new chemicals policy in Europe - new opportunities
for industry.
www.eeb.org/activities/chemicals/Newchemicalspolicy-industry-29-01-03.pdf
(
PDF)
[6] UK Institute for Environment
and Health, 2001, Testing requirements for proposals under the EC
White Paper 'Strategy for a future chemicals policy' . Institute
for Environment and Health, Leicester, UK .
www.le.ac.uk/ieh/pdf/w6.pdf (
PDF)
